A Mikulás levelek

Kedves Varázslat-kedvelők!

Elérkezett az ősz, a kedvenc évszakom. Ami - még mielőtt elmúlna majd - átvált a karácsonyra-készülés csodálatos időszakába! Ez az év legszebb része, a sok-sok ünnepi illattal, várakozással, ízekkel, fényekkel, hangulatos dekorációk gyártásával. Ilyenkor a legkedvesebb projektem évről-évre, a Mikulás-levelek küldése. Ez számomra nem csak „egy termék a sok közül”, ezt mindegyiknél több lelkesedéssel és sok-sok szeretettel készítem! Minden évben sikerül egyre több gyereknek örömöt szereznem vele, remélem, ez idén is így lesz majd!

Hogyan kezdődött?

Gyerekkorom óta szeretek levelet írni, meglepetéseket készíteni, titkos üzeneteket hagyni. És szeretem a mesék varázslatát.

A Mikulástól levelet kapni pedig igazán varázslatos dolog! Ha az ember a nagy ünnepi készülődésben üzenetet ír az öreg Piros ruhásnak, esetleg egy kívánság listával megtoldva, és este otthagyja azt az ablakban, biztos lehet benne, hogy reggelre elviszik a manói. És ha az ember szerencsés, és utána érkezik rá egy válasz is, az aztán hatalmas élmény!

Erre még felnőttként is emlékeztem. Ezért is kérdeztem meg a munkahelyemen a kisgyerekes szülő kollégáimat, nem szeretnék-e, ha levelet küldenék a gyerekeiknek a Mikulás nevében. Első évben csak néhány levelet írtam, de már azokat is nagy öröm volt elkészíteni.

Később aztán minden évben egyre több gyerekhez jutottak el a levelek, új kollégák gyerekeinek, saját családunkon belül, ismerősöknek, szomszédoknak.

A tavalyi évben már vállalkozásuk keretein belül végre hivatalosan is belekezdhettem, így valóra vált egy kis álmom, és összeállíthattam egy megrendelhető levél-csomagot – így végül több, mint ötven gyereknek postázhattam levelet!

Mit rejt a piros boríték?

A levelek

Már az első levelek is saját képpel nyomtatott levélpapírra kerültek, kézzel, fekete tintával, vágott hegyű tollal kanyarítva minden egyes betűt.

A tavalyi létszámmal - bár hatalmas öröm volt ennyi levelet elkészíteni – éppen ezért kompromisszumot is kellett kötnöm: ezt a mennyiséget már képtelen lettem volna kézzel lekörmölni, bőven meghaladta a kapacitásomat. A képpel együtt így a szöveg is nyomtatva lett a papírra, kivéve a megszólítást és az aláírást, ezek maradtak kézzel írva. Legalább ennyi kell a varázslathoz!

Mit ír a gyerekeknek a Mikulás (vagy a Manói)?

Az üzenet szövegét minden évben átírom, sosem ugyanaz, mint az előző. Ha valaki több évben is kap belőle, ne csak több példány egyenlevele legyen, különböző dátumokkal… És mivel a Mikulás és a Manói figyelnek, azért tudnak ezt-azt a gyerekekről! Akiről kaptam némi „háttérinformációt”, azoknak igyekeztem ezeket belecsempészni valami módon a levélbe. Hadd legyen még személyesebb az élmény.

A feladat

Minden évben kerül a borítékba valami egyéb is. Egy színező vagy egyszerű feladatlap. Persze arra próbálok figyelni, hogy a „varázslatban-hívő” korosztály legkisebbjei és legnagyobbjai is szívesen foglalkozzanak vele, ezért aztán ezek a lapok nem lehetnek túl bonyolultak. Ha a következő években még tovább nő a megajándékozottak száma, talán bevezetek két külön szintű foglalkoztatót is, életkortól függően.

A jutalom

Minden gyerek imádja a matricákat! Ezért is lapul a borítékban mindig egy Manós matrica is, ezzel a felirattal: idén is jó gyerek voltam! Ez minden évben ugyanolyan, mert így remekül gyűjthető – az évszám mindig az adott év szerinti. A gyerekek pedig felragaszthatják valahová sorban az összeset, hogy büszkélkedhessenek vele, minden évben megkapták a Manóktól a jelvényt, ami bizonyítja, ők „Jó gyerek”-ek!

Végül: A boríték – több, mint csomagolás!

A boríték épp annyira az élmény része, mint maga a levél. Ez az első, amit a gyerekek meglátnak – valósnak és varázslatosnak kell lennie egyszerre, hogy izgalommal töltse el a kicsiket. Hogy mindjárt lássák rajta, ez nekik érkezett, és valami szuper dolog lehet benne. Így ez nem csak egy egyszerű piros boríték, hanem kerülnek rá Mikulás Postahivatalos címkék is, ráadásul idén ezt is kiegészíti egy újdonság! Csináltattam egy fantasztikus, egyedi bélyegzőt. A gyerekek ugyanis gyanakvóak. Megkérdőjeleznek és kérdeznek. „Miért van a borítékon magyarországi postabélyegző? Biztosan nem is az Északi-sarkról érkezett.” „Ezen tolnai pecsét van, nem is igazi!” És így tovább. Így hát szükség lett egy Manó-bélyegzőre!

A Manók

A gyerekek kérdéseire van egy remek válasz – pontosabban egy egész mesém van erre válaszként. (Sajnos a mesekönyv maga még csak készülőben van, remélhetőleg jövőre már ez is csatlakozik a Mikulás-varázslathoz.) A történet elmeséli, hogy a Mikulás Manói a világon mindenütt ott vannak, így Magyarországon is van saját Postahivataluk (biztosan több is!). Ezek a kihelyezett Manók figyelik meg a sok-sok gyereket egész évben, ők gyűjtik be az ablakból a kitett leveleket, és továbbítják az Északi-sarkra, ahogy a Mikulás levelei is az ő Postahivatalukon keresztül kerülnek kézbesítésre a kicsikhez.

Ezért készítettük a „Magyar Manóposta Műhely: Északi-sark – Magyarország” bélyegzőt! Szerencsére ehhez találtam egy remek kézműves kivitelezőt; a bélyegző olyan igazán kézbe simuló, szépen kidolgozott darab lett, ami egy igazi Manóposta Műhelyben is megállja a helyét. Dolgozni is élmény vele!

A Postahivatal munkája

A tavalyi évben nem csak a rendelésre volt lehetőség, de a személyes vásárlásra, levél „feladásra” is, ami jó élmény volt a gyerekeknek és nekem is. A bogyiszlói Hóci Parti Piacon voltam kint egy óriási piros postaládával, ahol a szülők megvehették a levelet – ebben az esetben kaptak is egy kitölthető levelezőlapot, amin írhattak pár sort a Mikulásnak, felragaszthatták rá a bélyeget és bedobhatták a nagy „Mikulás Posta” feliratú postaládába, hogy a Manók elvigyék őket a Mikulásnak. A nagy sikerű ládát aztán gondosan eltettem és a novemberi piacon idén is szolgálatba áll majd. Már alig várom!

Az egész akció legizgalmasabb része az, amikor előkészítjük a kész leveleket. Esténként, mikor a pici lányunkat letettük aludni, a férjemmel ketten körbebástyázzuk magunkat a kupacokkal és összeállítjuk a küldeményeket. A hálószobánk ilyenkor igazi Manóposta Műhellyé alakul, és akárcsak az Északi-sarkon a Manók, gyerek-listával a kezünkben ülünk törökülésben, olvassuk össze a neveket és címeket, tesszük borítékba egyesével a megfelelő levelet, a kis meglepetésekkel és ragasztjuk fel a hozzá tartozó címzést. A végén csinos kis tornyokban sorakoznak a kész borítékok, gondosan leragasztva, címezve, lebélyegezve. Minden egyes lépésnél duplán ellenőrzünk. Semmit nem bízunk a véletlenre, ez minden évben kétszemélyes munka, nehogy hiba csússzon a dologba. Mégis minden évben, ahogy végig nézek a kész kupacokon, egy percre elönt a pánik – mi van, ha valami mégsem stimmel? Mit fog gondolni az a kislány, aki „Kedves Gábor!” kezdetű levelet bont ki?! Mindig nagyon szorítok, hogy sose történjen ilyesmi… Ezért is igyekszünk, hogy a legalaposabb ellenőrzéssel készíthessük elő a leveleket.

Örök emlék

Az évek során sok szülőtől kaptam visszajelzést, mennyire örültek a gyerekek, mikor megkapták a levelet. Hányszor kellett újra előszedni és megint elolvasni őket az ünnepek alatt. Ez is arra biztat, hogy minden évben folytassam, hogy minél több gyerekhez juttathassam el a Mikulás üzenetét, a varázslatot. Hogy minél több gyereknek lehessen néhány levélkéje, amit eltehet emlékbe, amíg szüksége van rá.

Aki ismer olyan gyereket, akit szívesen meglepne egy ilyen apró kedvességgel, élménnyel, emlékkel, az megtalál minket a novemberi Hóci Parti Piacon, Bogyiszlón, vagy rendelhet levelet az alábbi linken keresztül:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScW1sDiuo753NZtLwOfOojxoR3Gm6-LgnZZyXTmo3cEF6pqMA/viewform?usp=header

Mindenkinek boldog készülődést és izgatott Mikulás-várást kívánok!

Szeretettel:

Monka